|
A hatszáz körüli lélekszámú, párhuzamos utcás, szalagtelkes község a múlt század végén jött létre Merse és Belsővat község egyesítésével. A falu határából több helyről van tudomásunk régészeti emlékek előkerüléséről. Jellegtelen őskori cseréptöredékek származnak a merseváti futballpálya mögötti területről (az ún. „Celli úton aluli" részről, Szeifrid Ferenc földjéről). A falutól nyugatra a Hímes-kő-i területen, a Cinca-patak mellett egy nagy kiterjedésű őskori telep (földvár) található, amelyet a rézkorra és a bronzkor első felére keltezhetünk. A falutól északra (az ún. Falu feletti dűlő) a késő bronz - kora vaskorra keltezhető edénytöredékeket gyűjtöttek. A mersei és a külsővati római kori leletek bizonyítják, hogy a Marcal mentén is voltak római települések.
A község elnevezése a névadó Merse családra utal. Első írásos említése 1252-ből származik.
A fiatal Mátyás király ellen 1459-ben szervezett Garay-felkelésben ott találjuk a Merse családot is. A felkelés leverése után Mátyás a Mersék birtokát a Sámsonfalviaknak adta. A család tagjai a 16. században főleg katonáskodásban tűnnek ki, a törökök elleni harcokban. Jeles és ismert család volt a Vathy. Vathy László a család leszármazottja 1404-26 között kőszegi várnagy volt.
A két megye határán a Marcal fontos átkelője mellett fekvő település vámjával együtt kisnemesi kézben levő falu volt. A Hosszútóthy, Káldy, Szegedy, Vidos családok említhetők közülük. A török időkben többször is kénytelenek voltak hódolni, de 1648-ban visszautasították az adófizetést, elpusztult állapotukra hivatkozva.
A török portyázásaira emlékeztet „Iccés-rét" is. A legenda szerint itt van elásva bivalybőrbe varrva a menekülő törökök kincse. Az arany minden hét évben feldobja magát. Ilyenkor lehet legkönnyebben kiásni, de ha ásás közben valaki megszólal, az arany ismét mélyre süllyed vissza.
Béri Balogh Ádám kuruc „ezredes kapitánynak" is van helyi vonatkozása, hiszen anyja Káldy Rebeka, Káldy Péter földesúr, többszörös vasvármegyei alispán leánya.
1708-ban Kisfaludy György kuruc brigadéros táborozott itt az átkelőre felügyelve.
A falu határában található a koltai Vidos család kriptája, amelyben Vidos József nemzetőr ezredes is nyugszik. 1805-ben született Mersén. Jogi tanulmányai után 1825-ben lépett megye szolgálatba, 1835-ben megyei aljegyző, 1838-ban első alispán lett. Ugyanebben az évben ismerkedett meg Széchenyi Istvánnal, akivel szorosabb kapcsolatba került. 1847-ben a megye országgyűlési követévé választották mérsékelt ellenzéki programmal.1848. március 15-én ő is tagja volt a Bécsbe küldött országgyűlési delegációnak. Augusztus 23-án a megyei nemzetőrség parancsnokává nevezték ki a kormánybiztosi megbízatást is kapott Vidost szeptember 11-én Jellasics betörésekor a zalai és soproni nemzetőrök is parancsnoksága alá kerültek. Október 4-én velük szabadította fel a horvátok által elfoglalt Nagykanizsát. Nem sokkal ezután tisztéről lemondott. Vas megye császári megszállása -után bujdosni kényszerült, közben súlyos betegséget (talán kolerát) kapott, aminek következtében meghalt Koporsóját az 1852-ben elkészült kriptában utólag helyezte el családja.
Az 1809-es francia hadjárat emlékét a marcali átjárás védelmére épített „Sánc" őrzi. Áll még a faluban egy nemesi kúria, amely 1792-ből való. Eredetileg boltozott helyiségei voltak, de az épületet a 19. század végén átalakították. Oromfala eredeti, klasszicizáló barokkjegyeket hordoz. Az épület a Pálfi család tulajdona volt.
Temploma korábban egyik településrésznek sem volt. Mindkettőnek évszázadokon át falábú harangja volt. Merse evangélikus temploma 1935-ben épült. A katolikus templom 1978-80 között épült, aminek megvalósítása Csillag Ferenc nevéhez fűződik, felszentelése 1980. november 8-án volt. A modern ablakok és a lambériás padok kényelme igazi templomi áhítatot sugároz a liturgikus előírásoknak megfelelően.
A mai Mersevát község Merse és Belsővat egyesülésével jött létre 1906-ban. Addig Merse-Belső-Vath, Merse-Belsővat, Merse-Belsővát néven említik az írások. Az egyesülést követően a község a sömjéni, a vönöcki, és a celldömölki körjegyzőséghez tartozott, illetve tartozik.
Fontos dátum a település életében 1945. március 26, ekkor szabadult fel Mersevát. A felszabadulás utáni 44 évben a község változott, fejlődött, ekkor alakult ki mostani arculata. Ezekre az évtizedekre inkább a családi házak számának a növekedése a jellemző, a lakosság erőfeszítései gyarapították a települést.
Az 1989-1990-ben bekövetkezett rendszerváltás, és az önkormányzatok létrejöttével a települések esélyt kaptak arra, hogy a helyi igényeknek és lehetőségeknek megfelelően döntsenek lakókörnyezetük fejlesztéséről.
Áttekintve ezt az elmúlt két évtizedet megállapítható, hogy Mersevát fejlődése rohamos volt, a magyar királyi telefontól az internetig jutott el napjainkra és egy összközműves település lett. Műszaki infrastruktúrája szinte teljes, a megvalósult jelentősebb beruházások a következők:
1995. évben bevezetésre került a gáz az egész településen.
1996. évben kiépült a vonalas telefon és a csillagpontos kábel- tv.
2005-2006. évben elkezdődött a csatornahálózat- és a szennyvíztisztító beruházás pályázata, mely sikeres volt és 2008. évben befejeződött a megvalósítás.
2011. évben pedig az ivóvízminőség javítására nyújtott be a merseváti és a külsővati képviselő-testület közösen pályázatot, mert Külsővat lakossága is a merseváti vízbázisról kapja a vizét, amelynek ammónia tartalma az Európai Uniós előírásnál magasabb.
Mindezen beruházásokon túl a település valamennyi intézményét sikerült felújítani, bővíteni, játszótereket, parkokat, járdákat, utat építeni. Futballpálya, sportöltöző készült, de bővíthető a temető területe, megújult a halottasház tetőszerkezete, belső díszítése, korszerűsödött a közvilágítás, sebességmérő figyelmezteti az autósokat a szabályok betartására, és még sorolhatnánk a változásokat.
Merseváton a mindenkori képviselő-testület a fejlesztéseket megfontoltan hajtotta végre, ennek köszönhető, hogy a falu fejlődése nem vont maga után eladósodást.
Remélhetőleg a fejlődés a jövőben is töretlen marad és Mersevát az elkövetkezendő évtizedekben, évszázadokban is egy élhető, emberközpontú település lesz.
|